Pár nappal ezelőtt minden jelentősebb sajtóorgánumban megjelent az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleménye, amelyben bejelentik, hogy feljelentést tettek. Hogy miért? Mert tavaly december és idén január között néhány internetes portálon megjelentek olyan cikkek, amelyek merészen azt állították, hogy a Magyarországon szinte csodaszernek beállított japán influenza-ellenes szer, a Favipiravir valójában semmilyen érdemi hatással nem rendelkezik a COVID lefolyásának enyhítésére, esetleg a halálozás elkerülésére nézve. Érdekes módon sem az OGYÉI honlapján közzétett, sem pedig az MTI által megjelentetett közlemények között nem található a hivatkozott közlemény, de az internet világa megőrzi az ilyesmit.
A helyzet ismeretéhez talán fontos körülmény lehet, hogy a kormányzati kommunikációban a Favipiravir a betegség korai szakaszában hatásosnak tekintett antivirális szerként jelenik meg, amelyből 2021. március 29-ig több mint 62 ezer dobozzal írtak fel Magyarországon. Ráadásul háziorvosi hatáskörben is felírható a gyógyszer (és írják is rendesen), tehát tulajdonképpen bárki megkaphatja. Bár a korábban felvetett esetleges magzatkárosító hatást kis létszámú vizsgálatok embereknél nem igazolták, azért biztosat állítani ebben a tekintetben nem könnyű, mert kevés a rendelkezésre álló adat.
Hatásos-e a COVID ellen a Favipiravir?
Amikor a hazai járványkezelésben eldöntötték, hogy ez lesz az aktuális csodaszer, amitől majd mindenki meggyógyul, még tényleg ígéretesnek tűntek a korai eredmények. De a tudomány működéséből fakadóan az egyre több rendelkezésre álló adat általában árnyalja a képet. Az ennek a folyamatnak az eredményeként megszületett legfrissebb átfogó elemzések (2021. május és 2021. augusztus) szerint a Favipiravir sem az enyhébb, sem pedig a közepes és súlyos lefolyású betegségek esetén nem bizonyult egyértelműen hatásosnak sem a tünetek enyhítésében, sem a halálesetek elkerülésében.
Hogyan kommunikáljunk a járvány kapcsán a tudományról?
Felmerülhet a kérdés: valóban jogos-e az a félelem az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részéről, hogy ha elmondjuk, hogy az általuk különleges bánásmódban részesített és a járvány során kiemelt fontosságúként kezelt gyógyszer lényegében semmilyen érdemi hatással nem bír, az valóban rontja-e a járvány megfékezésének hatékonyságát?
Erre nehéz lenne egyértelmű választ adni. Arra azonban temérdek bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a tudomány működésének mélyebb megértése és a nyílt, őszinte, tényekre alapuló kommunikáció bizalmi légkört teremt, amelyben sokkal nagyobb eséllyel fogadják el a hozzá nem értő emberek is a szakmai ajánlásokat. Ugyanis ha bízunk egy rendszerben, akkor rá merjük bízni magunkat azoknak a tudására és szakértelmére, akik nálunk többet tudnak az adott témáról. Ha elveszítjük a bizalmunkat a döntéshozóinkban, az viszont elutasításhoz vezet olyan témákban is, mint pl. a járvány kezelése. Ebben a tekintetben, a világos, nyílt és őszinte kommunikáció terén azonban sajnos hazánk meglehetősen rosszul teljesít mostanában, amit az elmúlt két év eseményei, időnkénti átgondolatlan lépései (pl. az idősek oltása egy igen gyenge hatékonyságú oltással) csak súlyosbítottak.
Marad tehát az az eszköz, hogy a kellemetlen vagy nem tetsző véleményeket megpróbáljuk valamilyen módon elnyomni, elhallgattatni. Ennek egyik sajnos nemzetközileg is jól bevált módszere a feljelentéssel való eltántorítás a kritikai megjegyzések megfogalmazásától. Ezeket általában áltudományokat terjesztő sarlatánok szokták leggyakrabban alkalmazni, de a jelek szerint nálunk már a hatóság is inkább ezt választja, mint hogy vitába szálljon a kritikusokkal és tényeket, tudományosan megalapozott állításokat sorakoztasson fel.
Létezhet egészséges tudomány véleményszabadság nélkül?
Nagyon fontos mindannyiunk, az emberiség egészének jövője szempontjából, hogy a tudományt ne csak akkor hívjuk segítségül, ne csak akkor hallgassuk meg a szakemberek véleményét, amikor az számunkra kényelmes vagy épp politikailag/gazdaságilag hasznos. Ha a tudománnyal okosan élünk, előre visz, minél többen vannak tisztában a működésével, annál szabadabban alkalmazhatjuk az emberiség előtt álló globális kihívások megoldására, mint amelyen ez a pandémia is. A tudomány állja a kritikát, hiszen az egész módszer a szkeptikus szemléletre épül. Aki pedig nem ért egyet, nem fogadja el a tudomány egyes eredményeit, az lesz szíves a tudomány eszközével, a szigorú protokollok szerint elvégzett vizsgálatokkal, átfogó elemzésekkel és az eredmények szakmailag lektorált, ellenőrzött folyóiratokban való publikálásával hangot adni ennek. A tudományos vitáknak ugyanis a tudomány fórumain van a helye, nem a bírósági tárgyalótermekben.