Biden vs Trump
Egyéb kategória

Miért fontos, hogy ki nyeri az amerikai választásokat?

Bár a soha nem látott számban történő levélben szavazások már hetek óta zajlanak, és a szavazatok összesítése biztosan nem lesz meg reggelig, a mai nap az USA 2020-as elnökválasztásának hivatalos dátuma, ami azonban nem csak Amerika, hanem az egész világ számára vízválasztónak számít. Az eredmény ugyanis az ország nemzetközi befolyása miatt globális kérdésekben is meghatározó lehet. A Republikánus Párt jelöltje a jelenlegi elnök, Donald Trump, vele szemben a Demokraták az Obama mellett 8 évig alelnökként szerepelt Joe Bident indították. A politikai megosztottság mostanra olyan mértéket öltött (és nem csak az USA-ban), hogy mindegyik oldal azt gondolja, ha a másik győz, az maga a katasztrófa.

De vajon van-e olyan mérce, amivel megállapítható, melyik esetben állunk közelebb a valósághoz?

Az egyetlen olyan mérce, ami az efféle politikailag átfűtött, az objektivitást hírből sem ismerő nézetek között valamiféle objektivitásra ad lehetőséget, az a tudomány és annak megállapításai, pontosabban az, hogy az adott politikus hogyan viszonyul ezekhez. Ugyanis ha a tudomány egészét mint egy rendszert szemléljük, az nem ismer országhatárokat, nem ismer etnikai, nemzeti, nemi és bármilyen más különbségeket, mert a megállapításainak általános érvényűnek kell lennie. Persze nyilván a fenti témák is lehetnek a tudomány vizsgálatának tárgyai, de az eredmények akkor is a tudomány módszertana alapján értékelendők és nem politikai meggyőződések szerint. Hogy mondjak néhány példát, a gravitáció, a kémiai reakciók, az anyagok viselkedése és a technológia vívmányainak működése teljesen függetlenül vizsgálhatók (és vizsgálandók) attól, hogy jobb-, bal-, közép vagy akármilyen “oldali” személy végzi a megfigyelést.

És bár ez a szintű objektivitás megvan más területeknél is, egyes témák a róluk szóló viták és az eredmények sokak számára identitásmeghatározó szerepe miatt erősen átpolitizálódtak. Többek között ilyen téma az evolúció, a géntechnológia, a környezet- és természetvédelem, a globális éghajlatváltozás és az egészségügy számos aspektusa, különös tekintettel az oltásokra és a COVID elleni küzdelemre. És ezekben a kérdésekben hiába van globális szinten szakmai konszenzus, a politika megmérgezi a róluk szóló diskurzust. Ebben a helyzetben pedig nagyon nem mindegy, ki ül a világ (egyik) legbefolyásosabb emberének székében. Olyan ember-e, aki a pártpolitikát félretéve tud hosszú távon gondolkodni és globálisan szemlélni a problémákat? Talán irreális (?) dolog elvárni azt, hogy minden ország élén tudomány iránt érdeklődő, netán abban jártas emberek álljanak, az meg sokunk számára végképp álomszámba megy, hogy egy kipróbált űrhajós legyen az államfő, akinek igazán széles rálátása van a világ dolgaira (a szó legszorosabb értelmében is). De az nagyon nem mindegy, hogy egy kormány a döntéseit a tudomány megállapításaira, tényekre, adatokra alapozza, szakértőkkel konzultálva és azok véleményét alaposan megfontolva, vagy az elnök a WC-n ülve a Twitteren jelentgeti be a zsigeri alapon születő agymenéseit, amik aztán minimum emberek millióinak sorsát döntik el. Az álhírek, álinformációk és az információs káosz világában nagyon fontos, hogy a vezetőink valós megoldásokat keressenek a valós problémákra, ne pedig súlyosbítsák a helyzetet azzal, hogy a saját politikai előnyük érdekében maguk válnak álhírgyárosokká. A modern világ kihívásaival szemben érdemben és hosszú távon mindannyiunk érdekében helyesen eljárni képes vezetők azok lehetnek, akik értik, de legalább meg akarják érteni a problémákat és a megfelelő szakértőkkel együttműködve alakítják ki a stratégiát a megoldásokra.

A mostani elnökválasztás tehát – ha félretesszük azt, hogy ki mennyire elégedett a demokraták elnökjelölt választásával – leginkább erről a kérdésről szól. Ki az, aki a modern világban képes igazi vezetőként állni az ország élén és érdemi válaszokat adni a társadalmi, gazdasági és tudományos kihívásokra. Vagyis akarjuk-e, hogy egy olyan ember üljön az USA elnökének székében 2021-ben is, aki tagadja az ember által okozott globális éghajlatváltozás tényét, kinevezett egy olyan személyt a Környezetvédelmi Ügynökség élére, aki szintén tagadja azt, támogatni kezdte a szénbányászatot, cenzúrázni kezdte a járványügyi hatóságot, egy világjárvány közepén bejelentette, hogy az országa kilép az Egészségügyi Világszervezetből, amit így financiálisan igen nehéz helyzetbe hozott, a kezdetektől elbagatellizálta a COVID-19 pandémiát, amivel több százezer ember haláláért válhat felelőssé, most pedig ki akarja rúgni az ország legfontosabb járványügyi szakértőjét, akire eddig sem hallgatott, miközben hiába áll rendelkezésére a világon talán egyedülálló szakértői és tanácsadói gárda, a Fox News az egyetlen hírforrása és a tényekkel általában véve is hadilábon áll… vagy inkább egy nem túl karakteres, de szakértői tanácsokra hallgatni tudó és akaró, harcedzett idős politikusra bíznánk a feladatot?

Van azonban pár dolog, amit fontos lenne nem félreérteni. Először is, ez a kérdés nem a pártpolitikáról szól. Hanem arról, hogy hová vezet az, ha valaki tudatlanságból, számításból, szűklátókörűségből vagy ezeknek valami szörnyű kombinációjából eredően csupa olyan döntést hoz egy ország vezetőjeként, amelyekről objektív mérőszámok alapján megállapítható, hogy hosszú távon súlyos károkat okoznak. És a fent felsoroltak csak a Trump-adminisztráció által megtestesített, a világ Titanic-ja felé sodródó jéghegy csúcsát jelentik. A tudomány által megállapított tényeket figyelmen kívül hagyni nem csak hogy nem érdemes, sőt kimondottan káros, de egyenesen ostobaság. A tudomány ugyanis az eszközöket is a kezünkbe adja ahhoz, hogy a helyes döntésekkel úrrá lehessünk a krízishelyzeteken. De ehhez az eszközöket el kell fogadni. Vagyis meg kell hallgatni a szakértőket, mérlegelni kell a különböző szakterületek által javasolt lépéseket, valamint azok következményeit és felelősségünk teljes tudatában kell dönteni. Márpedig ezen a fronton mindenki számára egyértelműnek kellene lennie, hogy Donald Trump és Joe Biden közül erre kétségtelenül csak az utóbbi képes.

A világ lélegzetvisszafojtva várja, mi lesz az eredmény. A számok egyelőre biztatóak, de azt sajnos a Brexit, a 2016-os amerikai és a 2018-as magyar választások óta tudjuk, hogy a szavazás előtti felmérésekre nem bízhatjuk rá magunkat. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy bízunk az amerikai választópolgárok józan ítélőképességében, és abban, hogy a fenti szempontokat ők is felismerték. Egy azonban biztos: nem túlzás azt állítani, hogy az egész világ további működésére hatással lesz az, hogy ki lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke.

Oszd meg ezt a bejegyzést!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.